Fodor és Társa Élelmiszeripari Vállalat                refresh sitemapdesign: Závodszky

Fodorostya teasütemények

A teasütemények a – nevéből adódóan is – a tea mellé szolgáltak finom apró harapnivalóként. Nézzünk egy kis rövid történelmi áttekintést a teázás kialakulásának eredetéről. A portugál felfedezők voltak az első európaiak, akik Japánba látogatva először megízlelhették a teát 1560 környékén. Nemsokára Európában megjelent az importált tea, ami hamarosan népszerű lett a gazdag francia és holland rétegek körében. Az angolok 1650 környékén kezdtek el teázni és igazán a teázási szokás Európában Angliában vált alapvető meghatározó társadalmi tevékenységgé (nyilván ennek köze van Anglia indiai gyarmatainak). A tea nevű ital a Camellia sinensis cserje forró vízbe áztatott szárított leveleiből vagy rügyeiből készülő főzet. Teának nevezzük ezen kívül a tealeveleket nem tartalmazó, szárított gyógynövények, fűszerek vagy gyümölcsök főzetét is. Manapság már önállóan is fogyasztják a teasüteményeket szerte a világon.

A Fodorostya kókusz, vanília és kakaó ízű, omlós teasüteményenyeket gyárt vegyesen.

Tealevelek

 

    TEASÜTEMÉNY

Minőségét megőrzi a gyártástól számított 9 hónapig.

Formasüti  300g
Teasütemény

* Az egyik történet szerint Gautama Buddha fedezte fel a teát, midőn egy napon a kertben meditálva egy tealevél hullott csészéjébe.
* Ismét más történet szerint i. e. 2737-ben Sen Nung kínai uralkodó forró ivóvizébe utazása közben egy vad teanövényről levelek hullottak, sárgás-barna folyadékot eredményezve. Kíváncsiságból megízlelte a keveréket, és megkedvelte ízét és frissítő hatását.


Háború [szerkesztés]

A bostoni teadélután a bostoniak felkelése volt 1773-ban, amikor a tea adója miatti tiltakozásul az angol teaszállítmányokat a tengerbe dobták. A britek hatalmas teakereslete nagy kereskedelmi hiányt okozott Kínával, ezért a Brit Birodalom a meghódított Indiában beindította saját teafeldolgozását. A kínaiak csak ezüstért és zenélő órákért árulták a teát. A kereskedelmi hiányt az indiai ópium eladásával próbálták kiegyenlíteni Kínával, ami az 1838–1842 közötti ópiumháborúhoz vezetett.


A védjegytörvény 1.§ (1) szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely szolgáltatást megkülönböztessen mások szolgáltatásaitól

Copyright © 2008